Internet és hagyományos média az ezredfordulón
A könyv „A média jövőjé”-t ígéri olvasóinak, és ígéretét be is tartja. De maga a könyv, a maga fizikai és szellemi valóságában még itt lebeg a múlt és a jövő, a hagyományos és a futurisztikus médiajövő között. Legalábbis én ebben a köztes térben találkoztam vele.
Történt ugyanis, hogy a kötet főszerkesztői fölhívtak ezelőtt két nappal, mobiltelefonon (digitális kommunikáció), mondván, hogy van ez a könyv, s kellene hozzá egy rövid bevezető (mit keres ebben az ultramodern könyvben ez a könyvkorszakból ittrekedt, kihalásra ítélt műfaj), de minthogy a posztmodern idő már nagyon felgyorsult (új kommunikációs tér és idő), ugyebár azonnal kell, holnapra kell, mert a kézirat holnapután már a nyomdába megy (digitális) levilágításra, és pontosan 15 nap múlva már meg is jelenik. Mondtam, hogy ajaj, jó, hozzák a kéziratot, ha már van valami ilyesmi (és nem virtuális kéziratról van szó), persze, még van 15 nap, rengeteg az idő, addigra 15 könyvet is ki tudnak szikrázni a számítógépek.