Életrajz – dokumentumokban, 1895–1980
Ki volt Tüdős Klára?
Ki volt ez a legendásan tehetséges, sokoldalú, különös asszony, akinek mesébe illő élete, annak történetdarabjai még ma is szájról szájra terjednek?
Néprajzkutató? Iparművész? Divat- és kosztümtervező? Film- és színházi rendező? Balettszüzsék írója? A Győrffy Kollégium megteremtő Nagyasszonya? A náci uralom idején százak megmentője? Kora jeles művészeinek, alkotóinak és politikusainak személyes jó barátja és inspirálója? A Református Nőszövetség elnöke?
Ez mind, de ha csak egyetlen szóval kellene őt jellemeznünk, akkor mégis az a gazdag múltú és tartalmú, s régi nemes hagyományokat felidéző szó jutna az eszünkbe: pártfogó. Szinte haláláig, késő öregkoráig támogatott mindenféle ügyet. Menekültek, szegénysorsúak, árvák, védtelenek, a „megalázottak és megszomorítottak” mindenkor bizton számíthattak a pártfogására. Bölcs, kiegyensúlyozott lénye, mély istenhite élete utolsó percéig vigaszt jelentett környezetének s barátainak. Másvalakiről írta, de legjobban magára illik: „Az önfeledő, önzetlen szeretet volt titkának a kulcsa. Nem tudom hogy, hogynem, de ez a kulcs mintha elveszett volna. Szóljon, aki megtalálta. Sokaknak szüksége volna rá.”