A szerző előző regényéből, a „Szép kastélyban szép halottak” c. történelmi krimiből megismert Gustav von Karoly újabb nyomozása.
Bécs, 1899. Szilveszter éjszakája. A város népe ujjongva ünnepli a XX. század beköszöntét, a vidám szilveszteri utcabált azonban szörnyű esemény zavarja meg: A Stephansdom lezárt északi tornyának tetejéről az ünneplő nép közé zuhan a dóm építőmestere, aki egyben az egyik legnagyobb osztrák szabadkőműves páholy nagymesteri tisztét is betöltötte. A rettenetes halálesetnek szemtanúja a téren ünneplő tömeg soraiból Gustav von Karoly, a fiatal magánnyomozó – egy magyar gróf és egy bécsi operettprimadonna szerelemgyermeke – és barátja, Rudi Kasper rendőr-főfelügyelő is, néhány nappal később pedig Gustav a legmagasabb szabadkőműves körökből kap megbízást a nagymester halálának felderítésére.
A nyomok az elegáns paloták fényűző termeiből a bukott leányok számára fenntartott, nyomorúságos menhelyekre, végül pedig a Stephansdom alatt húzódó, hátborzongató katakombákba vezetik Gustavot, feltárva a császárváros csillogó felszíne alatt rejtőző, bűnökkel és romlottsággal terhelt valóságot.