Szigetelés, szellőztetés
Az utóbbi évek egyik legmeglepőbb felismerése volt, hogy a technikának az autótól a mikrohullámú sütőig, a számítógéptől az elektronikus játékokig terjedő megjelenési formáival való mindennapos találkozás ellenére sokan egyáltalán nem voltunk felkészülve arra, hogy lakásunk belső levegő- és hőmérsékletviszonyaira helyesen reagáljunk. Ebből számtalan nedvesség okozta kár és penészfolt származott. Az a napjainkban elterjedt nézet, amely hajlamos a problémákra egyszerű választ adni, hamarosan itt is megtalálta a „megoldást”: szellőztetni és szellőztetni – figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a helytelen szellőztetés hőveszteséget okoz, az energiának ezt az elpocsékolását pedig egyáltalán nem engedhetjük meg magunknak. Figyelmen kívül hagyva továbbá azt is, hogy a dolog egyáltalán nem kizárólag a szellőztetésen múlik, hanem a jelenség előidézésében egész sor épület- fizikai és építészeti tényező is közrejátszik. Másképpen nem érhető el az a hosszú távú célkitűzés, hogy egészséges klímájú helyiségekben lakjunk. A lakás napjainkban természetesnek tekintett komfortja ugyanis nagyobb követelményeket támaszt a lakásban élőkkel szemben, mint amilyenekkel a régebbi, egyszerű lakásviszonyok között nagyszüleink találkoztak. Minden ház energetikai egységet alkot. Ha a tulajdonos a külső fal hőszigetelését tökéletesíti, de a régi üvegablakokat meghagyja: vajon hogyan képzeli, hogy fűtése ettől takarékosabb, belső klímája pedig kellemesebb lesz? Vagy, ha az ablakokat kicseréli, a hőáteresztő külső fal utólagos szigetelését azonban megspórolja? Vagy: hogyan akar a háztulajdonos, hogyan akarnak a lakók egészséges belső mikroklímát teremteni, ha nem tudják a belső levegő nedvességtartalmát szabályozni, és a levegőszennyező anyagokat elvezetni? Ezek az ismeretek azért fontosak, mert mindennapi életünk 80 %-át zárt helyiségekben töltjük. Ezért fontos, hogy higiénikus és gazdaságos viszonyokat teremtsünk magunknak.