Ponyvarákenrol
A Black Sheep egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadokra.
Puska (Fegyverneky Tibor), a zenekar fiatal menedzsere igyekszik összerántani a bandát Hegemony, az énekes összeomlása és felépülése után. A banda tagjai, Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság egy feltétellel hajlandóak újrakezdeni: egy év alatt fel kell jutniuk a fesztiválok nagyszínpadaira, különben game over.
Megkezdődnek a próbák, megszületik az új album, beindul a turné, pörögnek a bulik, már-már úgy tűnik, akár össze is jöhet a kitűzött cél, amikor egy olyan helyzetben találják magukat, amit korábban elképzelni sem tudtak volna.
Lévai Balázs első regénye sok-sok humorral viszi el az olvasót a magyar backstage-ek világába, ahonnan természetesen nem hiányoznak a rákenrol kötelező elemei sem.
Teljes fikció-e ez a könyv? Válaszul álljon itt a regény mottója:
„A történet és szereplői a képzelet szülöttjei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat.”
„Lévai meg a rock and roll? Hagyjad mán! Egyszer jött el velünk, azóta is fáj tőle a feje…” (Lukács Laci, Tankcsapda)
„A Lévainak egy baja van, hogy korán abbahagyta a basszusgitározást, így maradt neki a ‘mi lett volna ha’, meg a szexuálisan túlfűtött álmodozás. Mint mikor a takarítónő összerakja a filmet a kiszűrődő zajokból. De a rock and rollban pont az a jó, hogy akár ilyen is lehetne.” (Lovasi András, Kispál és a Borz)
„Lévait nem ismerem, soha nem találkoztunk. Különben is tartozik egy csomó pénzzel.” (Ganxsta Zolee)