János élete teljesen a feje tetejére áll, mikor felesége egyik pillanatról a másikra elhagyja. A megdöbbent és elkeseredett férfi minden erejével próbál megküzdeni a ténnyel, hogy faképnél hagyták, hogy már csak a szobanövényével vagy a sörösüvegével társaloghat a sivár lakásban, hogy a felesége mással kávézik délutánonként. Miközben a hullámok egyre inkább összecsapnak a feje fölött, régi és új barátokat, újabb és újabb elárult férfiakat faggatva próbálja megérteni, mi is történt vele. Rádöbben, hogy férfitársai is átéltek már az övéhez hasonló fájdalmakat, és hogy ahányan vannak, annyiféleképpen birkóznak kapcsolatokkal, gyerekekkel, családdal, elválással, felelősséggel – és legfőképpen az érzelmeikkel.
Jánosnak sincs végül más választása, szembe kell néznie a lelke legmélyére temetett titkokkal, amelyeknek addig még a létezését is tagadta.
Singer Magdolna regénye az elhullajtott és elfojtott férfikönnyekről, az elengedésről és megtartásról szól. Arról, hogy összeforrhatnak-e újra a megtört szívek és a darabokra hullott kapcsolatok.