Szociális biztonság Nagybritanniában / A BRIT SZOCIÁLIS HALADÁS TÖRTÉNETE ÉS A BEVERIDGE TERV
E könyvecske célja, hogy megmagyarázza a Beveridge tervet és rámutasson azokra az előnyökre, amelyeket e terv alkalmazása a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerrel szemben jelentene.
Sir William Beveridge a kormány megbízásából dolgozta ki szociális biztonsági tervét, amely módosítja és igen nagy mértékben kiterjeszti az érvényben lévő szociális szolgálatok kereteit. Beveridge javaslatai, amelyek mint a „Beveridge Terv” váltak általánosan ismertté, 1942-ben az országgyűlés alsóháza elé lettek terjesztve és elvben jóváhagyást nyertek. A kormánynak 1944 szeptemberében a Szociális Biztosításról közzétett Fehérkönyve általánosságban Beveridge javaslatainak előfogadását mutatja.
Sir William Beveridge élete jórészét közgazdasági és szociális kérdések tanulmányozásának szentelte. 1919-től 1937-ig a London School of Economics igazgatója volt és a londoni egyetem nagytanácsának tagja. 1937-ben az Oxfordi University College igazgatója lett, amely állását 1944-ben adta fel, miután liberális programmal az országgyűlés tagjává választották. A mult háboru során, 1914 és 1918 között, számos hivatali állást töltött be a Kereskedelemügyi, Hadfelszerelési és Közellátási Minisztériumokban.
Sir Ronald Davison, aki e könyvecskében a Beveridge tervet elemzi, a Kereskedelemügyi majd a Munkaügyi Miniszterium egyik főtisztviselője volt 1912 óta. 1928-ban lemondott állásáról és azóta szociális kérdések, főleg a munkanélküliség tanulmányozásának szentelte idejét.