József Attila a teremtő gondolkodás költője
„Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe.”
József Attila, mint idézett sorai is mutatják, tudatos költő volt. Emelkedetten, de egyúttal szakszerűen gondolkodott a költészet, a nyelv, a társadalom és az emberi lélek, a személyiség kérdéseiről. A világ mélyebb megismerése érdekében filozófiai, szociológiai, nyelvészeti és lélektani tanulmányokban egyaránt elmélyedt pályája során, s elméleti tudását éppúgy, mint súlyos élettapasztalatait gáncstalanul olvasztotta tiszta lírává. Tverdota György tanulmánykötete József Attilát mint az eszmélet és ihlet költőjét mutatja be.