Ungvári Tamás: Hemingway háborúja

A ​torinói szemfedőhöz hasonlóan Ungvári Tamás legújabb szellem- és irodalomtörténeti kalandregénye is tényeken alapszik. A II. világháború idején német tengeralattjárók pásztázták a Karib-tenger vizeit. Ekkor döntötte el az „öreg halász”, Ernest Hemingway, hogy saját naszádján, a saját szakállára, a hadügyminisztérium tilalma ellenére megtámad és elsüllyeszt egy német tengeralattjárót. Valóban sor került a kémregénybe illő merész akcióra, vagy ez a történet is csupán a későbbi Nobel-díjas amerikai író köré szövődő legendárium része? Ezt kutatja egy, Párizsban élő fiatal magyar tudós – dr. Bátky egyenes ági leszármazottja Szerb Antal Pendragon-legendájából –, aki Hemingway kubai korszakáról írja disszertációját, s azért kerül életveszélybe, mert olyan tényeket is megtud nyomozása során, amelyek a túlélők biztonságát fenyegethetik. A becsvágyó irodalmár és botcsinálta detektív eljut Mexikóba, ahol kábítószer-csempészettel gyanúsítják meg. Innen egy halászhajón Kubába szökik, ahonnan azonban kiutasítják. Nem mehet máshová, csak haza, Magyarországra, ahol nyomban elbocsátják állásából, hiszen engedély nélkül tartózkodott külföldön, lejárt útlevéllel kóborolva be New Yorkot és Washingtont, a Finca Vigiát és Cancúnt. Hősünk végül elkészül a Paris Match-nak szánt cikksorozattal a nagy író nagy kalandjáról, ám közben megelőzi egy spanyol-mexikói újságíró. Hogy mégsem álmodta az egészet, arról csak egy emlék, egy apró fémdarab tanúskodik: a Hemingway testéből kioperált golyó. Legenda vagy valóság? Megélt történelem vagy virtuális szellemi kaland? Ki-ki maga döntse el, ha elolvasta Ungvári Tamás meglepő fordulatokat s olykor vaskos humort sem nélkülöző regényét.