BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK/EGYSÉGES JEGYZET/KÉZIRAT
Az „egyetemes történet 1500-1789” megfogalmazás elsősorban az egyetemi oktatás rendszeréhez igazodik, amikor célul tűzi ki, hogy Nyugat-, Észak- és Dél-Európa, valamint az Európán kívül eső területek történetének rövid összefoglalásával tájékozódást adjon három évszázad főbb problémáiról, kivéve Közép- és Kelet-Európát. Az 1500-as év alsó időhatárként arra utal, hogy az egész XVI. század a következő másfél-két évszázaddal együtt egy olyan történeti korszakot ölel fel, amely Nyugat-Európában kiérlelte a tőkés társadalmat.
A kezdeti vagy eredeti tőkefelhalmozás koráról van szó, melynek legelőremutatóbb eredménye a tőkés manufaktúra. Engels szerint „a manufaktura, a munkamegosztáson nyugvó kooperáció klasszikus formája, kb. 1550-től 1770-ig uralkodik.” (Marx-Engels Művei 16. Bp., 1964. 271. 1.) Marx nézete ugyanez: „a tőkés korszak csak a XVI. századtól kelteződik.” (A tőke I. Marx-Engels Művei 16. Bp. 1967. 670. 1.) Másutt a földrajzi felfedezések nyomán a kereskedelemben végbement „nagy forradalmakat” emeli ki, amelyek „egyikét alkotják ama főmozzanatoknak, amelyek a hűbéri termelési módnak a tőkés termelési módba való átmenetét elősegítették” (A tőke III. Bp. 1961. 333. 1.). Ugyanő „a tőkés termelés korszakának hajnalát” a felfedezésektől, a kereskedelmi háborúkat pedig a németalföldi szabadságharc-forradalomtól datálja.